Sajnálatos módon egy előre nem látott hosszabb kihagyás következett be az oldal életében, aminek ezennel vége. A visszatérés örömére nézzünk ma meg egy finom édességet.

Így kezdődik az a mondat, amit a legtöbben valószínűleg hallottunk édesanyánktól kiskorunkban az ebédlőasztalnál, mikor gondosan átsöpörtük a zöldséget a kistestvér tányérjára sokadik unszolásra sem sikerült a tányéron csatarendbe állított zöldségeket belénk diktálni. Természetesen az ember ízlése az évek során változik, és a zöldségek is ádáz, a családi ebéd hangulatát ördögi tudatossággal elrontó ellenségekből a mindennapi étkezéseink részévé válnak. Tovább után megnézzük, milyen ételekkel próbálják meg a lengyel édesanyák kiegyensúlyozott táplálkozásra nevelni húsimádó fiaikat, lányaikat.

Egy igazi kuriózummal jelentkezem. Nem is annyira maga a recept, mint inkább az eredete. Tovább után megtudhatjátok, mi köze a képnek a lengyel gasztronómiához.

A lengyel konyhában a sertéshús után a szárnyasok következnek a népszerűségi index második helyén. Eddig azonban sajnálatos módon elhanyagoltam ezeket a recepteket, amit most korrigálok. Egy másik hiányosságomat is szeretném pótolni: számtalan finomabbnál finomabb mártást/szószt is használnak, amiből ma szintén megnézünk egyet. Tovább után folytatjuk!

Ez a bárány bizony elkóborolt, messzire. Egészen pontosan a konyhánkig, ahol megsütöttük. Rozmaringgal, mézzel és fokhagymával. Tovább után kiderül hogyan.